Előző részben az elfogultsággal és diszkriminációval foglalkoztunk. Most a gazdasági problémákat vesszük sorra.
Mik is lennének ezek:
- Munkanélküliség
- Nagy energiafelhasználás és felhasználási költségek
- Szétszakadó társadalmak - gazdasági egyenlőtlenség
Munkanélküliség
Sok ember az AI-val kapcsolatos problémákat úgy szemléli, hogy mennyire befolyásolja az életét, vagy várhatóan mennyire fogja azt befolyásolni a közeljövőben. Ha például én software fejlesztő vagyok, és nem vagyok grafikus , akkor nem fog érdekelni, hogy a képgeneráló GenAI elveszi a grafikusok munkáját. Mint fejlesztő gondolhatom azt, hogy most még jó is, mivel segíti a munkámat az AI. Azonban ha eljutunk egy AGI -hoz - egy általános intelligenciához -, akkor már fejlesztőkre sem lesz szükség. De nem lesz szükség forgatókönyvírókra, operatőrökre, színészekre, írókra, grafikusokra, programozókra, titkárokra, irodistákra, középvezetőkre, marketingesekre, stb.
Most úgy áll a dolog, hogy a fizikai munkások aggódhatnak a legkevésbé. Azonban a robotikával a jövőben ez is változhat. A kérdés az, hogy mennyire tekintünk előre az időben. Például azt jósolják, hogy a következő 10-15 évben elérjük az AGI-t, az általános emberi intelligenciával rendelkező AI-t.
A robotika elterjedése ennél tovább fog tartani, de most is jelen van, és folyamatosan növekszik a térnyerése. Ha mindezt jól végiggondoljuk, akkor ebből az következik, hogy csak nagyon kevés olyan munkahely lesz, amely hosszabb távon sem lesz veszélyben. Például cégek felsővezetői, szerelők, kutatók, különleges szolgáltatásokat nyújtó személyek, politikusok, stb.
Azaz hosszabb távon a munkahelyek túlnyomó többsége megszünik, vagy minimalizálódik.
Ezzel kapcsolatban van egy jövő értelmezési probléma az AI -al kapcsolatban.
Sokan a jövőt úgy próbálják prognosztizálni, hogy visszanyúlnak a történelemben lezajlott technikai forradalmakhoz. Például az iparosodás, a gőzgépek elterjedése, a belső égésű motorok elterjedése, a számítástechnika, az internet, vagy a mobiltelefon elterjedését veszik alapul. Azonban mindenki érzi, hogy az AI forradalom mindegyiktől egy kicsit eltér. Egyikhez sem hasonlítható. Az egyik ilyen például, hogy a többi technológiai forradalom bizonyos dolgokat könnyebbé tett az emberek számára, és bár átalakította a munkavállalói struktúrát, mennyiségileg lényegében nem befolyásolta. Mit is jelent ez? Például a mezőgazdasági forradalom az erőgépek és a munkagépek bevezetésével zajlott le. Rengeteg ember szabadult fel a mezőgazdaságból. Azonban a nehézipar, ami a mezőgazdaságnak termelte az eszközöket és gépeket, ezt az embertömeget nagyrészt képes volt felszívni. Biztos, hogy nem volt könnyű az embereknek átállni a mezőgazdasági munkahelyekről az ipari munkahelyekre, azonban a foglalkoztatottság lényegében nem változott. Ez mindegyik technikai forradalom esetében elmondható.
Azonban, az AI forradalom nem ilyen. Itt nem csak egyetlen ágazatot érintő technikai forradalomról van szó. Ez egy igazi teljes pályás letámadás. A jövőben már nem csak egy eszköz lesz, amit a munkahelyek a hatékonyság érdekében használnak. Lényegében úgy kell tekintenünk az AI -ra, mint egy munkavállalóra. Be fog lépni a munkaerőpiacra, ahol már az emberek nem tudnak egyik ágazatról a másikra vándorolni. Mindenhol hiány lesz a munkából, mert az AI vagy a robotika olcsóbban meg fogja oldani napi 24 órában mint egy ember 8 órában.
A kérdés az, hogyan tudjuk kezelni ezt a problémát a jövőben?
Ha szerencsénk van, akkor egyes gazdasági területeket nem egyszerre fogja az AI leigázni. Erre van esély, mivel ez akkor következik be, ha elkészülne az AGI (általános mesterséges intelligencia), nem beszélve az ASI -ról (mesterséges szuperintelligenciáról).
Azonban ahhoz, hogy az AGI elkészüljön, hatalmas technikai kihívásokat kell még megoldani. Még ha most úgy is tűnik a nagyközönség részére, hogy ez a küszöbön áll. A jelenlegi AI technológánk még messze nem áll úgy, hogy ez a közeljövőben megvalósulhatna. Bár azt sem tudjuk megmondani, hogy ez a technikai áttörés mikor jön el. Ez lehet 50 de lehet 5 év is. Mindenesetre amíg nincs kész az AGI, addig még van ideje az emberiségnek.
Ezért van még idő készülődni rá. A következő lehetőségeink vannak:
- a kormányszintű AI szabályozásban figyelembe kell venni a munkahelyek valamilyen szintű megtartását
- az alanyi jogon kapott jövedelem bevezetése
- a munkanapok számának csökkentése
- azon munkák vagy munkahelyek támogatása és bővítése, amelyek AI rezisztens munkahelyek (olyan fizikai munkahelyek, melyeknek összetett igényeknek kell megfelelniük: pl képzett szerelők, vagy olyan munkahelyek, amelyek kreativitást, etikai és empatikus képességeket igényelnek: pl kutatók, orvosok, gondozók, stb)
Egyik sem a szent Grál, és csak tompítani tudják az AI becsapódását a munkaerőpiacra.
Nagy energiafelhasználás és a felhasználási költségek
Jelenleg az AI modell tanítás és felhasználás is elképesztően sok energiába kerül, ami várhatóan csak növekedni fog a jövőben, az egyre több felhasználó révén, és nem beszélve arról, hogy egyre több cég és hivatal fog saját modellt készíteni. Ez a rendkívüli energiafelhasználás rendkívüli költséget is jelent. De ezen kívül egy másik költség is megjelenik, mégpedig az eszközök ára. Egy-egy nagyobb modell tanításához 10.000 -nél is több processzort használnak fel, amelyeket szerverparkokba szerveznek, és amelyeket üzemeltetni kell. Nem beszélve arról, hogy a betanított modellt futtatni is kell szintén hatalmas szerverparkokban. Továbbá, a tanítási adatok beszerzésének a költsége is emelkedni fog ahogy az emberek és a vállalatok egyre jobban felismerik az adatok értékét. Ehhez képest azoknak a szakembereknek a bére, akik mindezt felügyelik és fejlesztik, szinte elhanyagolhatónak mondható.
Ezek a költségek előbb utóbb meg fognak jelenni az AI modellek felhasználásánál, a fogyasztóknál. Ami azért probléma, mert az AI egyre inkább a mindennapi élet részévé fog válni. A tanuláshoz, és a hatékony munkához is nélkülözhetetlen lesz. Azonban a fent említett növekvő munkanélküliség, a növekvő eneriga árak és AI költségek, egyre jobban szét fogják szakítani a társadalmat, mivel sokan már nem fogják tudni megfizetni azt.
Itt két dologban reménykedhet az emberiség:
Az első, hogy sikerül megépíteni az atomfúziós -azaz a termonukleáris - reaktorokat. Amely olcsóbb energiát biztosít majd. (Bár, hogy mennyire lesz olcsó, az még kérdéses) Azonban ha sikerül is, nem most fog megtörténni, hanem évtizedek múlva. Például az ITER -t nagyjából 10-15 év múlva fogják bekapcsolni, és akkor is csak egy kísérleti reaktora lesz az emberiségnek. Azaz fél évszázadon belül nem fog minket megmenteni, miközben az AI energiafogyasztása szinte hétről hétre nő, és ezzel együtt az ökológiai lábnyoma is.
A másik remény, hogy sikerül olyan AI eszközöket fejlesztenünk, amelyek energiafogyasztása töredéke a mainak. Több ilyen fejlesztés is van, azonban kérdés, hogy ezek tudják-e egyáltalán kompenzálni a növekvő komplexitáshoz és a felhasználás növekedéséhez tartozó növekvő energiaigényt?
Gazdasági szempontból nagy kérdés, hogy a jövőben mennyire tudjuk az AI energiaigényét leszorítani. Ha az AI belép a munkaerőpiacra és az emberekkel fog versenyezni, ki lesz olcsóbb? Az AI vagy az emberi munkaerő? Az AI energiafelhasználásán és költségén fog eldölni, hogy lesz e egy olcsó AI ami elveszi a munkát, vagy egy drága AI ami kevesebb munkát fog elvenni az emberektől, de szétszakítja a társadalmat.
Az AI fontos lesz a munkához, tanuláshoz és az életvitelhez. Aki nem fogja tudni használni, az ugyan olyan digitális nomád lesz a jövőben mint az, aki most nem tudja használni a számítógépet vagy az okostelefont. De ki fogja tudni majd megfizetni az AI-t a jövőben?
Szétszakadó társadalmak - gazdasági egyenlőtlenség
A globalizáció egyik hatása volt a gazdasági fellendülés. A szegényebb országok munkaerejének és ásványkincseinek kiaknázásán keresztül, a nyugati országok olcsó termékekhez jutottak. Ez minden fél részéről előnyös volt, mert a szegényebb országok a termékek gyártásával és értékesítésével tartós gazdasági növekedési pályára tudtak állni. A nyugatiak jövedelme pedig felértékelődött, mert olcsóbban jutottak termékekhez, és ez a teljes világgazdaságra begyűrűzött. Azaz a jövedelmük reál értéke nőtt, a cégek kihelyeztt tőkéje stabil gazdasági növekedést hozott létre. Ez az általános jólét és pozitív hangulat általános lett. Azt hittük, hogy az emberiség végre legyőzi a háborúkat és a gazdasági válságokat. Azonban ez a gazdasági növekedés napjainkban mindenhol lassul. Ez annak tudható be, hogy azokon a helyeken, ahol eddig a gyártás főleg zajlott, például Kína, India, stb. , megnőtt a jólét a gazdasági fellendülésnek köszönhetően, és így a termékek előállítása is megdrágult. Ez gazdasági visszaesést eredményez, amely egy lefelé gyűrűző spirálba ment át. Ez a gazdasági visszaesés belpolitikai és külpolitikai válságok sorát okozza a világon mindenhol. Ami megnöveli az autokrata, diktatórikus és nacionalista rendszerek előtörésének az esélyét, és a külpolitikában konfliktusokat, fegyveres összecsapásokat és háborúkat okoz most és a jövőben.
Miért is érdekes mindez? Válságok és háborúk eddig is voltak, de minden történelmi korszak ki tudott lépni ebből, és növekedési pályára tudott újból állni. Tehát mi is itt a probléma?
Az AI egy lefelé tartó történelmi korszak kezdetén jelenik meg, amelyet nem csak katalizálja, de akár tartosíthatja is a negatív folyamatokat. Ezt több tényező együttes hatása fogja kiváltani, amelyek oka többé kevésbé az AI lesz.
Diktatórikus rendszerek stabilitása.
Amint fentebb már említettem, a gazdasági válságok elősegítik a diktatórikus rendszerek előretörését, hatalomra jutását. Gondoljunk csak Hitler hatalomra jutására, vagy a Nagy Vörös Októberi forradalomra, amely a Sztálini diktatúrához vezetett. Azonban ezek idővel mind meg is buktak.
Francis Fukuyama a nyolcvanas években írt a “A történelem vége és az utolsó ember” könyvében arra a következtetésre jut, hogy a diktatórikus rendszerek nem lehetnek hosszú távon stabilak. Végső soron demokratizálódni fognak.
Amikor Fukuyama ezt írta, még akkor kezdett lendületet venni a számítástechnika, és az internet is még csak gyerekcipőben járt. A világ azóta megváltozott. A számítógépek a mobiltelefonok, az internet és kamerák segítségével minden ember digitális lábnyoma rendkívül jól és hatékonyan nyomon követhető.
Ez azt jelenti, hogy az AI segítségével diktatórikus politikai rendszerek rendkívüli hatalmat kaptak a rendszer fenntartásához. Ez az eszközrendszer a jövőben egyre nagyobb hatékonyságú lesz.
A másik ok, amiért stabilabbak lesznek a diktatórikus rendszerek, az AI által okozott permanens gazdasági problémák - pl a munkanélküliség, dráguló AI - , a már meglévő gazdasági spirálra fognak ráépülni. A társadalom egyre jobban szétszakad egy olyan lefelé tartó spirálban, amelynek nem lehet látni a végét.
Folytatása következik...
Sokszor hallunk a mesterséges intelligencia felhasználás hátrányairól és veszélyeiről. Azonban még ha valaki hallott is ezekről, vagy fel is tudja sorolni ezeket, nem igazán látják ezek mélységét, sőt eltérő véleményeket és értékeléseket hallhatunk, még az MI-kel foglalkozó szakemeberektől is. Habár mindenki egyetért azzal, hogy vannak veszélyei.